NŐK TUDATOSAN

2017.jan.25.
Írta: boldogsag Szólj hozzá!

Eckhart Tolle: Párkapcsolati függőség

Nem szeretheted az egyik pillanatban a partneredet, ha a másik pillanatban már támadod. A VALÓDI SZERETETNEK NINCS ELLENTÉTE.

 

www.ezocolour.hu

A 60 fölötti nők titkos élete

Energikusstílusos és elmúlt hatvan. Az utóbbi években egyre szaporodik azoknak a hölgyeknek a száma, akik, bár elfogadják a korukat, azt, hogy „öregek” lennének, nem. Nem akarnak úgy élni, ahogy azt a társadalom jelentős része elvárja, hiszen tele vannak energiával, ötletekkel, tapasztalattal. Igényük van arra, hogy értelmes feladataik legyenek, hogy hasznosnak érezhessék magukat. És nem fogadják el azt sem, hogy nőnek lenni kor kérdése lenne.

A mai hatvanasok életük során hihetetlenül sok változást láttak, rengeteg történelmi fordulatnak voltak tanúi, résztvevői. Ők azok, akik a 60-as években a beat kultúra megszületésénél jelen voltak, akik a 70-es évek békemozgalmait vezették, akik a felszabadult 80-as években élték legaktívabb időszakukat, aki szembesültek a 90-es évek kihívásaival, és akik az ezredforduló után – még mindig a legaktívabb középgeneráció képviselőiként, elsőként váltak a digitális forradalom eszközeinek felhasználóivá. Nem csoda hát, hogy mások, és mások is akarnak lenni, mint a korábbi hatvanasok.

Az interneten több olyan közösség is működik, amely a születési év szerint „idős”, ám mentalitásuk, életmódjuk alapján nagyon is „fiatal”, aktív nőket hozza össze. Ilyen például a „Sixty and Me” közösség a facebookon, amelynek tagjait arról kérdezték, milyen sztereotípiákkal kell nap mint nap megküzdeniük.

  1. tévhit: Beszűkül a világ

A leg általánosabb tévhit az, hogy hatvan fölött a nők világa beszűkül, visszavonult, csendes életre vágynak. Nyugdíjba mennek, és ezzel száműzik magukat a társadalmi életből, a négy fal között élik mindennapjaikat, idejüket pedig a háztartásnak és a sorozatnézésnek szentelik. Ezzel szemben a valóság az, hogy hatvan fölött sokak számára éppen hogy kinyílik a világ. Sokan ilyenkor kezdenek új karriert, találnak új hobbit, írnak, alkotnak, kezdenek utazgatni olyan helyekre, ahov korábban, a munka mellett idő hiányában nem jutottak el. Súlyos tévedés, hogy a világra való nyitottság, az érdeklődés a korral elmúlik. Igenis megmarad, a különbség csupán annyi, hogy van idő arra, hogy ezt intenzíven meg is éljék.

  1. tévhit: Elveszett ambíciók

Sokan gondolják, hogy 60 fölött a nőkben már nincs semmi ambíció, nem vágynak arra, hogy valami új dologba kezdjenek, képtelenek rá, hogy új dolgokat tanuljanak, lépést tartsanak például a számítástechnika gyorsan változó világával. Erre a tévképzetre rengeteg olyan 60 feletti nő az élő cáfolat, aki dolgozik, és szakmájában ma is a csúcson van. De nem csak ők! Évről évre nő azoknak a száma – és itt a hölgyek vannak többségben – akik nyugdíjba vonulásuk után újra iskolapadba ülnek, egyetemre járnak, továbbképzik magukat, vagy éppen valami teljesen újat tanulnak, ami talán mindig is érdekelte őket, de munka és család mellett eddig kimaradt az életükből. És még egy tény: az ötven feletti nők az a demográfiai csoport, amelyben a legdinamikusabban nő a Skype használók száma. Többnyire azért, mert így a legegyszerűbb kapcsolatot tartani a gyerekekkel, unokákkal. Vagyis egyértelmű, hogy az újdonságokra való nyitottság, a tanulás képessége nem tűnik el varázsütésre a korral.

  1. tévhit: „Öreg, láthatatlan, haszontalan”

Főleg a munkaadókra, munkaheyi közösségekre jellemző ez a fajta hozzáállás. Aki így gondolkodik, figyelmen kívül hagy néhány fontos tényt: az idősebb munkavállalók rengeteg tapasztalattal rendelkeznek. Hozzászoktak az állandó változáshoz, így az alkalmazkodás nem jelent számukra gondot, ha új kihívással kell szembenézniük, nem rettennek meg, hiszen karrierjük korábbi éveiben számtalanszor kerültek már hasonló helyzetbe. Ráadásul azt sem kellene elfeledni – főleg a fiatal nőknek nem – hogy ha ez a korosztály nem taposta volna ki előttük az utat, most is rengeteg zárt ajtóba ütköznének. Vagyis az, hogy nőként szakmai sikereket érhetnek el, jórészt a mai hatvan pluszos generációnak köszönhető.

  1. tévhit: Szex? Az elmúlt…

Ha a média által közvetített képre hagyatkozunk, valószínűleg a 29. életév a szex felső korhatára. Ezen túl a nők elveszítik érdeklődésüket a másik nem iránt, megszűnnek „nőnek” lenni, csak mindent takaró, pasi-riasztó ruhákat hordanak, valaha volt vonzerejüket pedig örökre maguk mögött hagyják. A valóságban a szerelemre, románcra, a szexre való igény nem múlik. A 60 fölötti nők is szeretnek szépnek, vonzónak, divatosnak látszani. Szívesen randiznak, élvezik a társaságot, fontos számukra az intimitás. Az más kérdés, hogy már nem érdeklik őket azok a kapcsolatok, amelyekért túl sok áldozatot kell hozni, és a lécet is magasra teszik. Tapasztalataik alapján már el tudják dönteni, mi az, ami igazán fontos számukra, és hogy egy kapcsolat megéri az erőfeszítést, vagy sem. Egy biztos, a szikra megmarad.

  1. tévhit: Divat? A fiatalok kiváltsága

60-on túl tilos a farmer, nincsenek élénk színek, a nőies cípőket felváltják a slattyogós papucsok. Vagyis egy „idős” nő öltözzön úgy, hogy észrevétlen maradjon. Ne sminkeljen, ne akarjon divatos frizurát. Rejtse el a nőiességét, titkolja vonzerejét. Közben persze az a vicc, hogy a fiatalok körében is egyre népszerűbb az ezüstös őszre festett haj. A stílusos nők azt vallják: nem letagadni kell a kort, hanem büszkén vállalni. Az ápolt ősz haj lehet szexi. Egy jól szabott farmer nem csak kényelmes, de csinos is. Egy pink blézer vagy egy türkiz sál vonzza a tekinteteket. Egyszóval: beszürkülni tilos, és bár az aktuális divat feltételek nélküli követése kortól függetlenül csúnya bakikhoz vezethet, a trendeket jó móka nyomonkövetni, és kiválasztani a stílusunkhoz illő elemeket.

  1. tévhit: Nincs véleményük, képtelenek hallatni a hangjukat

Hogy pont nekik ne lenne véleményük? Hogy pont ők ne tudnák hallatni a hangjukat? Hát kik voltak azok, akik a 60-70-es években áttörték az évszázados korlátokat és előítéleteket? Kik voltak, akik a 80-90-es években a gazdasági élet, a politika csúcsára jutottak nőként? A mai hatvan pluszosok bőven bebizonyították, hogy van bennük bátorság, hogy képesek kiállni önmagukért, hogy nem hajlandóak véka alá rejteni a véleményüket. Ez most is így van. Példaképek lehetnek a következő generációk számára.

Forrás:http://globalisvilag.com/2016/12/15/a-60-folotti-nok-titkos-elete/

 

www.ezocolour.hu

 

 

 

 

Öt dolog, ami tönkretehet egy házasságot

Ahogyan azt mondani szokás, a hollywoodi filmek többsége a szerelmesek egymásra találásával, esküvővel, boldogsággal ér véget – aztán persze utána jönnek a hétköznapok, de ezeket általában már nem látjuk. Pedig ezek a hétköznapok elég húzósak tudnak lenni, erről sokan tudnának hosszan mesélni. Nem szeretnénk okoskodni, nyilván sokaknak vannak rémtörténetei, de talán érdemes átvenni öt dolgot, ami tönkretehet egy házasságot.

A kulturált vita hiánya

Elkerülhetetlenül lesznek olyan pillanatok, amikor kissé elveszítjük a fejünket, és ez bizony komoly konfliktusok forrása lehet. A feszültségek sokszor jönnek ki a gyerekek születését követően, hiszen ilyenkor a két félnek a gyerekkorukban beléjük rögzült nevelési elveket kellene összehangolni (felvegyük-e a síró gyereket, mennyire legyünk vele szigorúak, stb.), és ez nehezebb, mint amilyennek elsőre látszik.

A kulturált vita viszont alapvető fontosságú, ráadásul az emberek többsége hajlamos addig magába fojtani a problémáit, amíg azok túl nem csordulnak, így ebbe a helyzetbe kódolva van a keserű vita.

Mit tehetünk ilyenkor? Rachel Sussman pszichoterapueta szerint üljünk a kezünkre. Mármint nem képletesen, hanem a szó szoros értelmében. Aztán amikor a másik befejezte, próbáljuk nyugodtan elismételni a szavait, érveit, mert ez kicsit lehűti a felforrósodott hangulatot. (Szerinte. Mi azért látunk olyan jelenetet magunk előtt, amikor ettől a másik csak idegesebb lesz, de mi ugye nem vagyunk szakemberek.)

Anyós-após

Az örök klasszikus, oly sok viszály és veszekedés forrása. Még akkor sem egyszerű a helyzet, ha egyébként alapvetően nagyon jól kijövünk velük, mert óhatatlanul lesznek feszültségek, és olyan pillanatok, amikor a partnerünk már csak ösztönből is a szülei védelmére kel.

Rachel Sussman szerint a legfontosabb, hogy a házasságkötés után tisztázzuk (elsősorban egymás között), hogy attól a pillanattól kezdve az a mi családunk, a mag, a legfontosabb, és mindenki más (szülők, nagyszülők, rokonok) kívül esnek ezen a körön. Ami nem jelenti azt, hogy nem szeretjük őket, sőt, csak egyszerűen ez a mi közös életünk, aminek ők a (külső) részei.

Magyarán: a párunkkal egységfrontot kell alkotnunk, nem szabad hagynunk, hogy más (legyen az akármelyik szülő) akár akaratlanul, de meg tudja törni ezt az egységet.

A pénz

Egy újabb potenciális veszélyforrás, amikor mást gondolunk a pénzköltésről. Lehet, hogy mi spórolósabb típusok vagyunk, míg a párunk a költekezésben hisz. Lehet, hogy mi gyűlöljük a hiteleket, őt pedig nem zavarja. Soroljuk még?

A szakember tanácsa az, hogy ha érezhető a különbség, akkor minél hamarabb üljünk el egy harmadik féllel, lehetőleg pénzügyi tanácsadóval, és próbáljunk meg valamilyen kompromisszumos megoldást találni. A különbségek ugyanis nem hogy eltűnnének az évekkel, hanem valószínűleg nőni fognak, tehát minél hamarabb kihúzzuk a méregfogat, annál jobb.

A szex

Könnyen előfordulhat a legjobb kapcsolatban is, hogy mások az igények, legyen szó gyakoriságról vagy a kedvelt testhelyzetről, bármiről. A lehető legrosszabb, amit tehetünk, ha nem beszélünk a vágyainkról.

Beszélgessünk tehát (ráadásul az évek folyamán mindketten változunk, és változnak velünk az igényeink is), ha pedig nem megy másként, keressünk fel szakembert. Ne hagyjuk, hogy életünknek ez a nagyon fontos része megrontsa a kapcsolatunkat!

A tervek időzítése

Elsősorban a fiatal párok esetében okoz sokszor gondot, hogy másképp gondolják a jövőbeni események időzítését. Lehet, hogy az egyik kicsit siettetné a házasságot, vagy a lakásvásárlást, nem is beszélve a gyerekvállalásról, míg a másik a fontolva haladás híve.

A megoldás elég kézenfekvő: minél előbb érdemes tisztázni a Nagy Kérdéseket: mikor és milyen lakást vagy házat szeretnénk venni (nem utolsósorban: hol); hány gyereket szeretnénk, és mikor; hol szeretnénk élni; stb.

Ha 5-10 évre előre meg tudunk csak nagyjából határozni egy menetrendet, már legalább van valami kapaszkodó mindkét félnek, és nem évek múltán derül ki, hogy az egyik lakásban szeretne élni, míg a másik házban, vagy hogy egyikünk két gyereket szeretne, a másik pedig hármat.

Forrás: csalad.hu

SZERINTED MÉG MILYEN OKOK VEZETHETNEK EGY HÁZASSÁG TÖNKREMENETELÉHEZ? Sorolj fel néhányat....

www.ezocolour.hu

 

Miért alszik ki a TŰZ a párkapcsolatokból?

 

Szerelem, szimbiózis

Ekkor rózsaszín köd borítja el a szerelmesek világát. Kinyílnak az emberek felé, könnyebben veszik a nehézségeket, párjuk hibáit kevésbé veszik észre.

Az új kapcsolat energiaforrássá válik, amely életük megannyi területét jól táplálja. Átduruzsolt éjszakák jellemzőek. Megosztják ilyenkor egymással az egész lényüket, örömüket, bánatukat, életük színes meséjét.

Lelkesítő közös célokat látnak már: az első randevúk után ……. megfogalmazódik bennük esetleg már eljegyzés, házasság gondolata is. Ilyenkor mindketten úgy érzik, hogy egyformán gondolkodnak, annyi mindenben egyetértenek.

Ha a kapcsolat ebben a szakaszban megreked, és nem érik őket új  ingerek, akkor az "egymásba fordulás" végül unalomhoz vezethet.

Ennek oka lehet:  hogy az egyik vagy mindkét fél gyermekkori hiányait szeretné bepótolni a másikkal, nem felnőttként vesznek részt a kapcsolatban, hanem függőséget,  elfogadást igénylő gyermekként.

 

Megszokás

A „rózsaszín köd” azonban nem tart örökké, bele kell törődni abba, hogy a „gyomorban érzett bizsergés” időszaka egy idő után elrepül. Elfelejtik érezni, milyen fontos is a másik. Kicsit félreteszik azokat az elragadó érzéseket, amelyek által közel kerültek egykor egymáshoz.

Monoton szürke hétköznapok, bosszúságok nap, mint nap. Nincs nagyon már miről beszélgetni. Sérelmeiket nem mondják ki, gyakran inkább tartogatják, elfojtják.  Nem mesélnek már lelkesen az érzéseikről egymásnak.

Mindenki teszi a maga dolgát az életben. Központi szerep elsősorban a munkáé. A közös cél előfordul, hogy már  csak egy nyaralás megtervezésében nyilvánul meg. A kapcsolat átalakul egyfajta fáradt kötelezettséggé, amelyben a pár megreked a megszokás ereje által.

 Mindketten fáradtak, behullanak az ágyba sokszor szex nélkül. Szeretnének egymásért lángolni ismét mint régen, de már csak agyban, mert a lelkük nincsen benne. 

Ebben a fázisban ha vannak is egyéni célok, azok ellentétes irányúak lehetnek, és már kevésbé vannak összhangban.

Szinte mindent tudnak a másikról, sok mindent átéltek együtt és felbukkan az igény arra, hogy határaikat meghúzzák.

Ilyenkor  fontos lenne,  "én-üzenetekkel" erőszakmentesen kommunikálni, nyíltan kifejezni az igényeket, támadások helyett. Sok közös, őszinte beszélgetésre lenne szükség, hogy ez az időszak, ne váljon az eltávolodás időszakává.

Konfliktusok alakulhatnak ki, ha az egyik fél megreked az első fázisban, míg a másik már továbblépett a megszokás fázisába. Ilyenkor nem értik meg egymást. Fel kell ismerni ebben a szakaszban, ha valamelyik fél esetleg a függőség állapotában maradt.

 

A harmadik időszakban megjelenik az igény arra, hogy a külvilágba kilépjenek, egymást és magukat ott megmutassák. Erősödnek a baráti kapcsolatok, előtérbe kerül a karrier, a sikerek. Előfordul, hogy a párok nem egyformán haladnak a párkapcsolatban, egyikük a második szakaszba ragadva még önmagával foglalkozik, míg a másik sikeressé, elismertté válik – ami szintén konfliktusokhoz vezethet.

 

A kapcsolat negyedik szakaszában kialakul az egyensúly, de itt már tudnak a másikra is figyelni, bár teljesen máshogy, mint az első fázisban. Tudják segíteni a másikat a nehézségek közepette, mélység és szeretet és új egyensúly és szövetség alakul ki a párkapcsolatban.

 

 Ilyenkor teljesen elfogadják a másikat, azokkal a tulajdonságaival együtt, amelyeket korábban akár a saját szokásaikkal vagy felfogásukkal teljesen összeegyeztethetetlennek tartottak.

 

 Ismerős számodra bármelyik szakasz?

 

www.ezocolour.hu

Kiegyenlítés TITKA a párkapcsolatban

Keresed az igazi társadat, de vajon önmagad teljességét megtaláltad-e már? Sok csalódásnak az az egyszerű oka, hogy az élet értelmét valaki másban keressük. Ez a hozzáállás kialakítja a függőséget és szenvedést okoz. Idővel kiderülhet, hogy a társról alkotott elKÉPzelés, nem fedi a valóságot. 

Gyakran előfordul, hogy az egyik vagy mindkét fél gyermekkori hiányait szeretné bepótolni a másikkal, nem felnőttként vesznek részt a kapcsolatban, hanem függőséget, elfogadást igénylő gyermekként.

- Vajon abban hiszel, hogy találsz valakit, aki tökéletesen kiegészít, és életed végéig pont olyan ideális marad, amilyenről mindig is álmodtál?

vagy

- Abban reménykedsz, hátha valami csoda folytán megváltozik a szenvedéssel teli helyzet, és varázsütésre megváltozik végre a társad?

vagy 

- Fejlődésedért felelősséget vállalva megéled Önmagad sokszínű teljességét, értékesnek tartod magad és szereted és elfogadod csodás lényedet?

Vajon elindulsz-e a személyes egységed, teljességed megalkotása és kibontakoztatása felé?

www.ezocolour.hu

Ki a felelős?

Mindannyian vágyunk az ideális TÁRS megjelenésére. Megfigyelhetjük, hogy legtöbb Nő az igazi FÉRFIT keresi, a legtöbb Férfi pedig az igazi NŐT. Mégis, ha szétnézünk a környezetünkben, kevés harmonikus párkapcsolatot láthatunk.

A fogyasztó társadalom szlogenje sajnos a párkapcsolatok területére is begyürüzött. Ha elromlott és nem kell már, akkor cseréld le. Ha szürke és meguntad, keress újat. Ha idős, cseréld le fiatalabbra. Ha meghízott, találj helyette vékonyabbat, vonzóbbat.

Sokan újabb és újabb kapcsolatokban menekülnek, reménykedve, hogy ez jobb lesz, mit a korábbi. A legtöbb ember valamiféle belső hiány állapotát próbálja betömni a párkapcsolatával. Gondolják magukban: „a társam feladata, hogy engem boldoggá tegyen, hogy kiegészítsen, hogy adjon, támogasson”. Gyakori, hogy nem felnőttként vesznek részt a kapcsolatban, hanem függőséget, elfogadást igénylő gyermekként.

Egy kapcsolat vége is mindig két emberen múlik. Mind a ketten 100%-ig felelősek a kapcsolat alakulásáért.  Olyan nincs, hogy mindenért a másikat tesszük felelőssé. Szenvedéshez vezet ha olyan emberek alakítanak ki egymással párkapcsolatot, akik megfelelő önismeret hiányában, nincsenek tisztába önmagukkal.

Nem tudják a választ az alábbi kérdésekre:

” Ki vagyok én? Vajon megélem- e női teljességet, EGYSÉGET? Begyógyítottam- e a múlt sebeit? Megszülettek- e bennem a megértések? Merem-e felvállalni és megélni önmagamat? Mennyire tartom magam értékesnek és szerethetőnek? Milyen szükségleteim vannak? Mik a legfőbb értékek az életemben?...”

Egy boldog, jól működő párkapcsolat kialakításához, komoly belső munkára van szükség. Önmagunkkal kezdődik minden. 

 

 

A párkapcsolatban nagyon intenzív fejlődésre van lehetőség, mert mindig saját MAGunkról tanulunk benne.

Társunk a legfőbb tanítónk, rámutat minden olyan sérülésünkre, ahol valaha eltörtünk és még nem vagyunk egészek. 

 

www.ezocolour.hu

A SZERETET, NEM BARTER ÜZLET

Te mit teszel bele a kapcsolatodba? 

 A szeretet nem barter üzlet és nem feltételekhez kötött. "Akkor, szeretlek ha megcsinálod ezt...és ezt..." Ha szeretek, akkor elfogadom a páromat olyannak, amilyen és nem akarom megváltoztatni őt. Nem teszek olyat vele, amit nem akarom, hogy velem is megtegyenek. De, olyat teszek neki, amit szeretném, ha velem is megtenne.

Egy boldog párkapcsolatban a felek megnyithatják egymás előtt az Önmagukhoz vezető kaput.

Nem a másikat kell megváltoztatnod ahhoz, hogy neked lelki békében legyen részed. Te vagy a felelős saját boldogságodért.

Ha nincs a kapcsolatban őszinte, érzelmi kommunikáció, a szexben sem lesz minőségi kommunikáció, intimitás.

Ha ellaposodik egy kapcsolat, el kell kezdeni energiát tenni bele: fizikai, érzelmi, szellemi szinten egyaránt.

Te teremted meg kapcsolataid minőségét a gondolataiddal, hitrendszereiddel, belső képeiddel, az általuk generált érzelmek, döntések és cselekedettek segítségével.

 

Szerelem egy beavatás. Legteljeseb önmagunkba nyerhetsz általa bepillantást. A kémia és a hormonális tűzijáték egy idő után elmúlik, de helyette ott kell maradnia a nyitott szívnek az egymás felé odaforduló teljes odaadásnak.

Legnagyobb művészet újra és újra szerelmesnek lenned a  társadba. A szürke hétköznapokat  a megszokott rutinnal szemben izzítsd fel a szerelem tűzét.

 

Kép: joportal.hu

 www.ezocolour.hu

Miért teher sok kapcsolat és nem beteljesedés?

Múltbéli sérelmek, hitrendszerek, generációs minták állnak sokszor a tönkrement párkapcsolatok hátterében. Gyakran előfordul, hogy az egyik vagy mindkét fél gyermekkori hiányait szeretné bepótolni a másikkal, nem felnőttként vesznek részt a kapcsolatban, hanem függőséget, elfogadást igénylő gyermekként.

Pontosan abban a kapcsolatban élsz most, amelyre jelen állapotodban szükséged van, és amelyre képes vagy. Máskülönben más lenne a társad.

A párkapcsolat a legjobb módja annak, hogy elismerd, és végleg begyógyítsd a sebeidet és elindulj személyes egységed és teljességed megalkotása és kibontakoztatása felé.

Sokan képtelenek élvezni a jelent, mert a rémület és a fájdalom fogságában élnek. A múltnak vége, csak magunknak ártunk, amikor elfordulunk a jelen lehetőségétől. Mert a párunk csúnyán viselkedett velünk, még mindig hibáztatjuk, amiért életünk nem úgy alakult, ahogy szerettük volna.

Értsd meg és engedd el a múlt összes eseményét. Mire tanított meg téged? Vágd el a múlttal az érzelmi köteléket, élvezd a jelent, és tetszés szerint alakítsd a jövődet.

Amikor valamin nem tudod túltenni magadat, az rendszerint azért van, mert még mindig neheztelsz a társadra. Ezért a következő lépés a megbocsátás. Ha megbocsátasz önmagadnak és másoknak, mentesülsz a múlt terhes örökségei alól. A megbocsátás feloldja a neheztelést, a szeretet előfeltétele. A SZERETET a legcsodálatosabb gyógymód.

 

Minden neheztelés, melyet a párod iránt őrzöl, kapcsot formál, mely rabbá tesz. Minden harag rabbá tesz, és a másikhoz kapcsol, aki szintén hozzád van kapcsolva hasonló módon. Ez a kapocs energiát igényel mindkettőtöktől. Megbocsátással magadat és a másikat is felszabadíthatod.

 

Kép: lelekmozaikok.cafeblog.hu

www.ezocolour.hu  

 

Bátran kell élnünk – Almási Kitti klinikai szakpszichológus a Mandinernek

Magyarországon sokan erősen eltorzult értékekkel élnek – állítja Almási Kitti, aki szerint rengeteg gátlás és félelem is torzítja a személyiségünket. A hétköznapok megélését és a bátorság felvállalását ajánló klinikai szakpszichológussal többek között a női-férfi szerepekről, párkapcsolatról, feminizmusról, gyermeknevelésről és a pályafutása során tapasztalt magyar jellegzetességekről is beszélgettünk. 

A Bátran élni című könyvében említi, hogy rengeteg gátlás, félelem van bennünk: még a legegyszerűbb helyzetekben is sokkal egyszerűbbnek tűnik elrejtőzni a szerepeink mögé. Az nem lehet bátor dolog, ha éppen felvállaljuk a szerepeinket?

Alapvetően abból indultam ki, hogy a hétköznapi találkozásaink során, a különböző helyzetekben valami kis dolgot mindig megmutathatunk magunkból. Ez lehet egy érzés, egy kérdés vagy a szeretet kifejezése. Azt tapasztaltam, hogy az emberek legtöbbje nagyon ódzkodik attól, hogy az ilyen szituációkban hangot adjon a véleményének, kifejezzen valamit. Túl nagy rizikóként kezelik. Ezekkel az érzésekkel, terhekkel aztán tovább lépnek a helyzetekből és később ezekből épülnek fel a szorongásaik, gátlásaik. 

Mit gondol a női-férfi szerepekről, ezek változásairól?

 

Vannak olyan merev szabályok, amelyeket már elengedtünk, mert a társadalmi szerepvállalások tekintetében egyfajta összemosódás zajlott le. Vannak azonban olyan alaptételek, amelyeket a legtöbb pár még mindig igényel. A nőnek időnként szüksége van arra, hogy a férfi kompetensen lépjen fel bizonyos helyzetekben, megoldja a problémákat, kézben tartsa a szituációt. Úgy látom, hogy erre a férfiaknak is szükségük van. Még akkor is, ha már manapság egy nőre sokkal több mindenben lehet számítani, néha szeretnék férfinak érezni magukat. Még egy nagyon emancipált nőnek is helyet kell teremtenie arra, hogy a férfi megélhesse a férfiasságát. Szerintem ugyanakkor nincsenek általánosan érvényes szabályok a társadalomra nézve. Egyre nehezebben definiálható a férfi szerep és a női szerep. Ezeket egyéni szinten kell kezelni. Az egyik férfi ettől érzi férfinak magát, a másik attól. Ugyanez igaz a nőkre is. 

 

  „Nyomasztó, amikor ráerőltetünk bizonyos szerepeket emberekre”

 

Ebben nem is lesz változás az elkövetkezendő 10-20 évben? 

A jövőben rugalmasabbakká kell válnunk ilyen téren. Leginkább attól érdemes tartózkodni, hogy a biztonságkeresés végett nagyon erős sablonokat erőltessünk a társadalomra. Az okozza a legtöbb sérülést és belső konfliktust is, amikor az emberek abban gondolkodnak, hogy az igazi férfinak vagy nőnek ilyennek-olyannak kell lennie. Teljesen jogos az a felháborodás, hogy ha én nem pont úgy vagyok igazi nő, ahogy a többségi táradalom gondolja, akkor miért akarja rám erőltetni bárki, miért kérnek számon? Sok nő számára az anyaság jelenti a női kiteljesedést, másoknak fontosabb a karrier, az önmegvalósítás. Ezzel sincs semmi gond, hiszen úgysem tudná szívvel tenni a dolgát senki, ha nem belülről fakad. Nyomasztó, amikor ráerőltetünk bizonyos szerepeket emberekre. Annyira más utakon vagyunk önmegvalósítóak, hogy e tekintetben toleranciára van szükség. 

Hol jön itt képbe az a bátorság, amiről a könyvében is ír? 

A bátorság itt pont azért jön szóba, mert bátornak kell lennünk ahhoz, hogy megvalósítsuk, felvállaljuk a valódi énünket. Ha a saját utunkat választjuk, akkor vállaljuk ennek a következményeit. Lesznek, akiknek ez nem fog tetszeni. De ezzel nem szabad foglalkoznunk, bátran kell élnünk.  

Mit gondol a feminizmusról? Sok nő keresi meg önt az egyenjogúságával kapcsolatos problémákkal?

Nem ez a legfőbb problémájuk az életben, kevesen jelentkeznek ilyesmivel. A legtöbb szenvedést az embereknek a párkapcsolaton, családon belüli elakadások, fájdalmak, problémák okozzák. Visszatérve a feminizmusra, én nem szeretem a sablonizálást, többek között azért, mert torzítja a valóságot. Fel tudnék sorolni olyan nőket, akik szerint férfiként jobban megbecsülnék őket a munkahelyükön, de legalább ennyi példát tudnék mondani arra is, hogy valakit azért becsülnek meg jobban a munkahelyén, mert nő. Őszintén szólva tudnék mondani olyan férfit is, aki arról panaszkodik, hogy egy nő előrébb tart nála, csak azért mert nő. 

A nagy feminizmus közepette sok férfi már úgy érzi, ő van elnyomva a nők által. 

Igen, ezzel én is találkoztam. De nem feltétlenül csak a munkahelyen. A családon belüli bántalmazás kapcsán is. Férfiaknak erről nagyon nehéz beszélni, megalázónak tartják beismerni, hogy igen, márpedig őt bántalmazta a párja. Legtöbbször arról hallunk, hogy a családon belüli erőszaknak szinte mindig nők és gyerekek az áldozatai. Ez igaz is, de van olyan is, hogy a férfi az áldozat, és ők sem mernek vagy szégyellnek segítséget kérni. 

 

  „A nőnek az érzelmi biztonság középpontjának kell lennie.

 

Világszerte nők keresnek fel inkább pszichológusokat. A férfiak miért fordulnak nehezebben szakemberhez? Miért távolságtartóbbak a pszichológiával szemben?

A nőknél egyszerűen jobban beleillik a nemi szerepbe. Egy nőnél belefér, hogy elgyengüljön, hogy az érzelmekkel foglalkozzon, hogy segítséget kérjen. A társadalom a férfiaknak ezt nem igazán nézi el. A nőknek már eredetileg is az volt a feladatuk, hogy érzelmi biztonságot nyújtsanak, lelkileg is ápolják gyermeküket, vigasztalják párjukat. A nőnek az érzelmi biztonság középpontjának kell lennie. Ilyen értelemben logikus, hogy nekik kell időt és energiát fordítani arra, hogy lelkileg stabilan, harmóniában legyenek. Ezzel szemben, az a tévhit sokakban él, hogy ha egy férfi beismeri, hogy bizonyos érzésekkel meg kell küzdenie, az egyenlő a férfiatlansággal. Ez egészen mostanáig így volt. Egy férfinak nem szabad sírnia, ugye. Mostanában kezd változni a helyzet: egyre több vezető pozícióban lévő férfi meri bátran felvállalni az érzéseit, és olykor az azokkal járó könnyeket. Mindenesetre a társadalom még mindig arra tanítja a férfit, hogy a sikerei által ítélje meg önmagát. 

Egyre több párkapcsolatban vetődik fel a nyitott kapcsolat gondolata. Mit gondol erről, valóban működhet? Ebben az ingerdús világban ez lenne a jövő párkapcsolata?

Az emberek egyre jobban igényelnek egy új paradigmát. Próbálnak kidolgozni valamilyen forradalmi életmódot. Van egy réteg, amelynél jól működik a nyitott kapcsolat koncepciója. Elfogadják, hogy több partner van, vagy baráti párok alkalomadtán kicserélik egymás között a partnert. Ilyenekkel találkoztam. Állítják, hogy ez hosszú távon is tartósan, jól tud működni. Ezek a párok igyekeznek teljesen kiszorítani az életükből a birtoklás élményét és ezáltal egy teljes szabadságot élnek meg. Nekem aggályaim vannak ilyen téren, mert kicsit még gyerekcipőben jár ez az elképzelés. Azt látom, hogy egy ilyen felállás csak ideig-óráig működik. Amint az egyik félnek kevesebb lehetőség jut, behalnak a külsős szálak, összeomlik az egész. Elindulnak a klasszikus problémák. Az ember alapvetően úgy van beállítódva, hogy igényli az intimitást, a szoros, meghitt, mély kapcsolatokat, amelyeket nem lehet megosztani senki mással. Persze lehet, hogy nem lesz igazam...

Mik a leggyakoribb félelmek, gátlások a mai párkapcsolatokban?

A hűtlenség sok párkapcsolatban komoly félelmeket képes szülni. A bizalmatlanság beszippantja az embereket és erős belső feszültségeket okoz. Gátlások terén továbbra is az érzelemkifejezés jelenti a legnagyobb problémát. Sokszor azt érzem, hogy egyszerűen nem is ismerik egymást a párok tagjai. Félelemből nem mutatják meg egymásnak azt, amit nekem, kvázi vadidegennek megmutatnak. A szexualitással és a teljesítménnyel kapcsolatban is gyakoriak a durva gátlások. Van egy klasszikus ördögi kör, amivel sokat találkozom. Nincs elég szex, ha van, akkor is mondjuk merevedési zavara van a férfinak, ebből a férfi azt a következtetést vonja le, hogy biztos totál férfiatlannak lát a párom. Ezt nyilván megalázónak érzi, retteg a következő alkalomtól, nehogy megint kudarcot valljon. Inkább elkezd tablettát szedni. A másik oldalon, a nő szemében persze ez elképesztő megalázó. A nő azt látja, hogy mennyire nem vonzódik hozzá a párja, biztosan azért, mert csúnya vagy nincs elég jó alakja. Mindkét fél azzal távozik az ördögi körből, hogy kevesek voltak, ami még több gátlást és szorongást szül.

 

  „A gyereket elsősorban a kudarc elviselésére kell megtanítani”

 

Beszéljünk a gyereknevelésről: a 21. században milyen kihívásokkal találkoznak a szülők? 

A gyereket elsősorban a kudarc elviselésére kell megtanítani - teljesen egyetértek ezzel az alapvetéssel. Ez a legfontosabb. Ezt nem lehet elmagyarázni, ezt mutatni kell. Ha a gyerek azt látja, hogy az anyja, apja felállt egy nehéz helyzetből, az egy jó minta lehet neki arra, hogyan kell átvészelni egy nehéz időszakot.  

A mai gyerekek egyébként rettentő kegyetlenek. Nem mondom, hogy régen nem volt kiközösítés és hasonlók, de manapság rengeteg gyerek szenved attól, hogy kicsinálják a társai. Miért? Mert ők is halál frusztráltak. Azt tanulják meg otthon, hogy pakoljuk ki egymásra a feszültséget. Nem érzelmekkel, hanem feszültségelvezetéssel viszonyulnak egymáshoz. Aki ebben gyengébb, aki összeomlik a súly alatt, hogy mások nem szeretik őt, az befordul, megbetegszik ettől, és innentől kezdve még inkább célponttá válik.

Szóval a mai gyerekek egyre kegyetlenebbek? 

Én így tapasztalom. Nem tudják hová elvezetni a feszültségüket. Én nem vagyok gyerekszakember, de gyakorló anyaként azt látom, hogy annyira sok a tanulás, hogy nincs idő a feszültség elvezetésére. Ami lehetne a sport, a szabadidő vagy egy kis kinti mozgás. Van olyan, hogy gyerekek azért kapnak beírást, mert hangosabban beszélgetnek szünetben vagy ebéd alatt. Adott esetben hat-hét óra fegyelem és csend után. Ez volna az első alkalom a nap folyamán, amikor kicsit kiengedhet és beszélhet egy gyerek. Kérdés, hogy miként várjunk reggel nyolctól délután négyig a bennünk lévő mondanivalókkal és kapcsolódási vággyal? Hol a szelep ebben az egészben? Aztán itt bejön a képbe az is, hogy melyik szülő dolgozik úgy, hogy tud menni a gyerekért 4-re, és mikor nagy nehezen hazaérnek, még mindig kell tanulni, olyan sok van. Nem elég a napköziben. Aztán jön a vacsi és a lefekvés. A gyerekek számára egyszerűen úgy van kiépítve a rendszer, hogy nincs benne feszültségelvezetési szelep. A feszültséget fokozzák az egyre gyakoribb családon belüli problémák is. Hát persze, hogy a gyerekek egymáson vezetik le a feszültséget.  

  „A gyerekeknek nincs hová elvezetni a feszültségüket.

 

A pályafutása során észrevett valamilyen magyar jellegzetességet a párkapcsolatok, gyereknevelés, nemi szerepek megélésének terén?

Nem tudom mennyire magyar jellegzetesség, de nálunk nagy arányban élnek emberek erősen eltorzult értékekkel. A sikeres ember fogalma például nagyon megcsúszott a magyar társadalomban. Az elmúlt évtizedekben nagy változások voltak az országban, és ez kitermelt egy olyan réteget, amelynek egzisztenciális helyzete jelentősen megugrott. Magasra kerültek, de ehhez nem értek meg érzelmileg. Egyszerűen nem tudják intelligensen kezelni a helyzetet. Nincs még hagyománya annak, hogy ilyen értelemben valaki kulturáltan viselje az esetleges anyagi sikerességét. Emiatt sok kirakatproblémával találkozom. Az ehhez a réteghez tartozó férfiak a pénzüket rakják ki a kirakatba, a nők meg mondjuk a testi adottságaikat és az összegyűjtött tárgyaikat. Ez nem egy érzelmileg érett társadalmi réteghez kapcsolódik. Gondolok itt arra is, hogy kiket neveznek sztároknak, mivel lehet valaki híres. Nyugathoz képest még mindig kicsit elmaradottnak érzem itthon azt, hogy a hírnév mögött sokszor nincs valós teljesítmény. Sok kétes dologgal lehet ismertségre szert tenni itthon. Ez borzasztó veszélyes a fiatalokra nézve. Nem kell tanulni, alázatosnak lenni, megmászni egy ranglétrát ahhoz, hogy híres legyél. Elég közönségesnek, primitívnek lenned hozzá. Ez egy torz társadalmi berendezkedésre utal.

Mi hozhatja el a változást? 

Sajnos sok ember gyűlöli a hétköznapjait. Csak a hétvégét várja. Igenis lehet úgy élni, hogy szeretjük a hétköznapokat, az esti együttlétet a szeretteinkkel, a becsületes munkát és a vele járó teljesítményt. Nincs olyan nagy gond azzal a hétfő reggellel! Szeressük azt, ahol vagyunk, amit csinálunk, ahogy csináljuk. Egyszóval szeressük azt, akik vagyunk, ne pedig azt hajszoljuk, akik nem vagyunk – és így megérkezik a változás. 

Forrás:http://mandiner.hu/cikk/20170114_batran_kell_elnunk_almasi_kitti_interju

www.ezocolour.hu

 

Szabadulj meg a korlátozó hitrendszereidtől a párkapcsolatban is,most és mindörökre!

Amíg nem látsz rá hitrendszereidre, addig nem érted meg, hogy miért ismétlődnek meg veled újra és újra bizonyos események. Gondolj vissza milyen emlékek merülnek fel a múltadból és nézd meg, hogy milyen érzések töltenek el ezzel kapcsolatban?

Ha megváltoztatod a hiedelmeidet, megváltozik az egész életed. A generációk egymásnak adják át a korlátozó hiedelmeiket. Az információt örökítik át egymásnak, mentális szokások formájában.

„Ha egy férfit megfertőzött a szégyen hiedelme, akkor nyilvánvalóan egy olyan nőt fog választani aki hasonló hiedelmekkel rendelkezik. A hiedelmek ugyanis vonzzák egymást. Férfi és nő összebútorozik, a háttérben ott van a szégyenhez köthető hiedelemcsomag (ez általában nem is tudatosul az emberekben), a párnak lesznek gyerekei, akiket a szégyen rezgésfelhőjében nevelnek, így az utódok is magukba szívják a szégyent. Mondhattam volna egyéb romboló hiedelmeket is. A szülők hiába jó szándékúak, mit sem számít. Csak azt adhatják ami bennük van. Ezért rendkívül fontos, hogy a szülők magukat térképezzék fel és tisztítsák, ne pedig a gyereket neveljék, rosszabb esetben 'idomítsák'. A gyerek a legtisztább tükör egy szülő számára.

Egy párkapcsolatba nem azért fogunk belekezdeni, hogy szeressenek bennünket, hogy végre valahára valaki teljes egész emberré tegyen bennünket, hanem azért mert a másik embernek adni szeretnénk a túláradó lényünkből. Meg akarjuk osztani vele a bennünk lévő örömet.

 

Nehéz, majdhogynem lehetetlen elengedni egy régi, gátló hiedelmet úgy, hogy nem tudod milyen új, produktív hiedelmet akarsz magadba ültetni helyette. Tisztában kell lenned az új létállapottal, tudnod kell hova akarsz eljutni, miközben elhagyod a régit." Bentinho Massaro

 

Kép: onlinetanacsadas.com

www.ezocolour.hu

Lélek szivárványok 4.

Te milyen Társra vágysz? Akiben béke, szeretet és harmónia van? Aki gondoskodással vesz körül, biztonságot nyújt és megbízhatsz benne? És Te milyen vagy? Szeretettel és elfogadással öleled át lényed teljességét? Csak egy fél Hold vagy és keresed a másik feled, aki majd gyermekkori sérüléseid okozta hiányokat betömködi és boldoggá tesz? Vagy sugárzó fényeddel ragyogod be a Társad szívét?  Nyisd meg lelked kapuját, hogy valódi ÖNMAGad megmutatkozhasson. Szeresd és öleld át a bensődben lévő tisztaságot és  fehéret az árnyékod sötét „démonjaival együtt”. SZER-ETET-TEl tápláld Társad nap, mint nap és adj neki bőven az elismerés, tisztelet, hála és az öröm gyümölcseiből.

www.ezocolour.hu

Lélek szivárványok 3.

A saját életedben TE VAGY az első. Ha TE jól vagy, tudsz adni másoknak is. FORRÁSLÉNY vagy. Amilyen energiát beleteszel a világba, a környezeted arra reagál és letükrözi AKI TE VAGY. Színezd ki a világodat tehát olyan színekkel, amelyek ÖRÖMET, BOLDOGSÁGOT, ELÉGEDETTSÉGET jelentenek számodra. Keress meg  a mai napnak is  az apró csodáját. 

 

www.ezocolour.hu

Lélek szivárványok 2.

“A világ anyjai vagyunk…És itt az ideje, hogy ezért az erőért felelősséget vállaljunk, abbahagyjuk a férfi erővel való erőlködést, visszaadjuk a férfi erőt a férfiaknak és végre egyensúly szülessék. A személyes boldogságod titka abban van, hogy belelépsz ebbe a női erőbe, és nem csak a személyes boldogságod függ ettől, hanem a kollektív boldogságunk, azaz világ sorsa is.” Marianne Williamson 


Vajon mered-e NŐKÉNT ÖnMAGadat adni és ÖNAZONOSAN élni?
Kimersz-e törni a megfelelés és a játszmák fogságából?
Barátkozz meg azzal a Nővel, aki Vagy!
Szíved vegye át életed felett az irányítást!
Hallgass rá és kövesd halk suttogását!
Találkozz olyan emberekkel, akik lelkedet emelik és elfogadják valódi lényedet! Ne engedd meg senkinek se, hogy elvegyen Belőled, hogy elhitesse, hogy baj van Veled, hogy nem érsz semmit, hogy majd akkor fog szeretni, ha megváltozol!
Vállad az érzéseidet és ne merülj el a hazugság és a színlelés tengerében!
Merj kiállni Önmagadért és beteljesíteni végre azt a küldetést, amiért megszülettél!  
Engedd meg magadnak, hogy élvezd az örömöket!
Vedd körbe magad színekkel!Itt az ideje, hogy ünnepeld a gyönyört az életedben!

 

www.ezocolour.hu

Lélek szivárványok 1.

Merd kimutatni a negatív érzéseidet, ha valahol eltörtél, ha fájsz. Merd átengedni a sejtjeiden  a kétséget és a  félelmet. Ne fojtsd el az érzést, mert egy idő után elemi erővel fog feltörni belőled, és pusztít, mint a vulkán. Szeresd magad és fogadd el, hogy most elgyengültél, elbizonytalanodtál. Nem látod, hogyan tovább. Add meg MAGad az érzésnek és meglátod megnyílik előtted a kiút kapuja. Soha nem vagy egyedül. Ne ragadj bele a fájdalomba. Mikor a legmélyebbre kerültél, tudd, hogy képes vagy felállni és tovább lépni.

www.ezocolour.hu

Tanmese a SZERETETRŐL

"Volt egyszer nagyon régen egy sziget, ahol emberi érzések éltek: a Vidámság, a Bánat, a Tudás és még sok más, így a Szeretet is.
Egy napon az érzések tudomására jutott, hogy a sziget süllyed. Ezért valamennyien előkészítették hajóikat és elhagyták a szigetet. Egyedül a Szeretet akart az utolsó pillanatig maradni.
Mielőtt a sziget elsüllyedt, a Szeretet segítségért imádkozott. A Gazdagság egy luxushajón úszott el a szeretet mellett. Ő megkérdezte:
-Gazdagság, el tudnál vinni magaddal?
-Nem, nem tudlak! A hajómon sok aranyat, ezüstöt viszek, itt nincs már hely számodra!

Így hát megkérdezte a Szeretet a Büszkeséget, aki egy csodaszép hajóval közeledett:
-Büszkeség, kérlek! El tudnál engem is vinni?
-Nem Szeretet, nem tudlak elvinni - válaszolt a Büszkeség, - itt minden tökéletes, és Te esetleg árthatnál a hajómnak!

Hát, a Szeretet megkérdezte a Bánatot is, aki éppen előtte hajózott el: -Bánat, kérlek, vigyél el magaddal!
-Oh, Szeretet! mondta a Bánat! én olyan szomorú vagyok, de egyedül kell maradnom a hajómon!
A Vidámság is elhúzott a Szeretet mellett, de olyan elégedett és boldog volt, hogy meg se hallotta a szeretet kérését.

Hirtelen megszólalt egy hang:

 


Gyere Szeretet, én elviszlek téged! Aki megszólalt, egy öregember volt. Szeretet olyan hálás volt és olyan boldog, hogy elfelejtette megkérdezni az öreg nevét. Amikor földet értek, az öreg elment.
A Szeretet úgy érezte, sokkal tartozik neki, ezért megkérdezte a Tudást:
-Tudás, meg tudod mondani, ki segített nekem?
-Az IDŐ volt, mondta a Tudás.
-Az IDŐ?- kérdezte a Szeretet. Miért segített rajtam az IDŐ?
A Tudás válaszolt:
-
Mert csak az IDŐ érti meg, hogy milyen fontos az életben a SZERETET!"

Ismeretlen szerző

www.ezocolour.hu

A kínai idős

Kínában, jó 2500 éve történt a dolog. Gyakorlatilag a helynek és az időnek nincs is jelentősége, hisz a tanítás örökérvényű.
A kínai parasztok a folyó partján, a rizsföldeken dolgoztak. Kemény, embert próbáló munka. Tűzött a nap, fülledt, párás volt a levegő.


Épp az új rizspalántákat ültették el, mikor egyikőjük arra lett figyelmes, hogy valamit sodor a folyó. Kicsit közelebb mentek és látják, hogy egy öregembert visz a víz, de szemmel láthatólag az öreg nem csinál semmit. Még akkor sem, mikor a sebes áradat a folyó fenekére nyomja. Pár perc múlva meg újra feldobja a víz. A parasztok otthagyták a munkájukat és szaladtak a sebes folyó partján, hogy majd botokkal és kötelekkel kihúzzák az öreget a partra. Mert azt látták, hogy az öregember él, csak épp nem próbálkozik kiúszni a partra, vagy inkább nem tud egyedül kijutni. A folyó sodrása erősödött, a parasztok a futástól és az egész napi kemény munkától hamar elfáradtak. A testet a folyó egyre gyorsabban sodorta. Lassan abbahagyták a rohanást és kifulladva a folyó partján a sziklákra ültek és nézték, hogyan sodorja el a testet a víz. Reménytelenül lemondtak a megmentéséről.


Kisvártatva arra lesznek figyelmesek, hogy csurom vizesen ugyan, de az öregember jön feléjük a parton, szemmel láthatóan semmi baja.


- Hé, öreg, hogyhogy itt vagy!? Hisz a víz elsodort téged, le és fel nyomott a habokban, és te semmit sem csináltál, még akkor sem mikor mi feléd nyújtottuk a botokat. Nem úsztál, nem küzdöttél az életedért. Hogyhogy mégis itt vagy és semmi bajod?


Az öregember elmosolyodott, s így szólt:

 


- A titkom rendkívül egyszerű. Türelemmel vártam a kedvező pillanatot. Amikor a habok feldobtak, akkor teleszívtam a tüdőmet levegővel, mert tudtam, hogy hamarosan le fog nyomni a víz. És mikor lent voltam a fenéken, akkor pedig nem aggódtam, tudtam, hogy ez az állapot nem tarthat örökké, és a víz hamarosan feldob a felszínre. Nem kapálóztam, mert tudtam, hogy a víz sodrása erősebb nálam és csak arra ügyeltem, hogy az áramlatokat jól kihasználjam, ne ütődjek sziklához, kidőlt fához. Azt is tudtam, hogy a folyó nem lesz mindig ilyen erős, ott lent a völgyben lelassul a sodrása és ott könnyűszerrel ki tudok jutni a partra. Ez az én titkom, semmi más.
Mindig kihasználom az áramlat adta lehetőségeket, és aszerint cselekszem. Nem bánkódom, ha a víz lenyom, és akkor sem ujjongok, mikor a felszínen visz, hisz tudom, mindennek van kezdete és vége.
A parasztok csodálkoztak az öreg szavain, mégis igazat adtak neki. Egyedüli módja, hogy az életét meg tudta menteni az, ahogy így cselekedett.

Ismeretlen szerző

 

 Kép: szepvilagunk.weebly.com

www.ezocolour.hu

Címkék: vége, kezdete, áramlat

A boldogság titka - TED előadás

Vajon mi tesz bennünket egészségessé és boldoggá egy életen keresztül?

Ha tudjuk, hogy a jelenünk hatással van a jövőnkre, mire lenne érdemes leginkább időt és energiát áldoznunk?

A JÓ KAPCSOLATOK ÖRZIK MEG A BOLDOGSÁGOT ÉS AZ EGÉSZSÉGÜNKET.

 

1, A közösségi kapcsolatok nagyon jó hatással vannak ránk, míg a magányosság „megöl”.

Akiknek több a közösségi kapcsolatuk: akár családi, akár baráti, egyéb…boldogabbak, egészségesebbek, és tovább élnek, mint azok a társaik, akiknek kevesebb kapcsolatuk van.

A magányosság mérgező. A magányos ember agytevékenysége is előbb indul hanyatlásnak, rövidebb ideig él, mint a nem magányos társai. A tömegben is lehet valaki magányos, sőt akár egy házasságban is.

 

2, Nem csak a barátaink száma fontos, és nemcsak az, hogy komoly kapcsolatban élünk-e, hanem a közeli kapcsolataink minősége az, ami igazán számít. A marakodó életmód nagyon káros az egészségre. Például egy szeretet nélküli, veszekedéssel teletűzdelt házasság talán rosszabb hatással van az egészségünkre, mint egy válás. Azonban a meleg, szeretettel teli kapcsolatok valóságos védőhálót szőnek körénk.

 

3, A jó kapcsolatok nem csak a testünkre, hanem az agyunkra is kedvező hatással vannak. Stabil, biztonságos kapcsolatban élő emberek memóriája tovább marad éles. Akik viszont olyan kapcsolatban élnek, hogy nem igazán számíthatnak a másikra, korábban tapasztalnak memóriaromlást.

 

A JÓ ÉLETHEZ VEZETŐ ÚT JÓ KAPCSOLATOKKAL VAN KIKÖVEZVE.

 

  Video forrása:https://www.youtube.com/watch?v=6y7njZ86MaM

 

AJÁNDÉK e-book LETÖLTÉSE 21 napos újjászületési programmal

 

Szeretetmohóságról

A szeretetmohóságról…

 

Sokszor nem vagyunk tudatában, hogy a gyermekkori sérüléseinket, hiányainkat társunkkal szeretnénk betöltetni. A társunk azonban a hozott hiányunkat nem tudja, később pedig nem is akarja betölteni. Ezeket a fájdalmas emlékeket felül kell írnunk, be kell gyógyítanunk, kapcsolatunkat pedig meg kell újítanunk. Zseniális tudattalan érzékkel szeretünk bele azokba, akikkel aztán végig tudjuk élni, játszani ugyanazokat a sérelmekkel teli helyzeteket, amikből még nem sikerült eddig kigyógyulnunk.

Minél mohóbban vágyik valaki a szeretetre, annál inkább hatalmat és ellenőrzést akar gyakorolni mások felett, és ez annál kevésbé teszi lehetővé, hogy szeressék, vagy hogy megengedhesse magának, hogy szeressen.

Próbál megfelelni mindenkinek, de közben legyen minden úgy, ahogy ő akarja. Szeretne leválni a társáról, mert utálja a kóros függőséget, de retteg az egyedülléttől, és sóvárog a szeretet és törődés után. Végül pedig padlót fog, mert nem megy a kettő egyszerre.

A mohó ember nem tudja magáról, hogy az. Azt mondja: „Én csak arra vágyom, hogy valaki egy kicsit szeressen!”

Gyengének és kiszolgáltatottnak érzi magát, amit társának meg kellene értenie.

Valójában a mohó ember mindig azt gondolja, hogy kihasználják.

A szeretetmohóság szorosan összefügg a tehetetlenséggel, a szorongással, hiányérzettel, a csökkentértékűség hiedelmével.

Az életesemények folyamatosan önvédelemre késztetik, melynek 4 jellegzetes módja van:

 

1, Pozitív érzések és érzelmek szerzése és átélése

„Mindenképpen ki akarom sajtolni belőled, hogy pozitív érzésekhez juttass engem, mert ha ezt megkapom tőled, akkor biztonságban tudom magam.”

Tehát együtt van a társával, de kapcsolatuk kevésbé szól a szeretetről, inkább a szorongásról, a félelemről, a tehetetlenség és a kiszolgáltatottságról.

  

2, Önalávetés

„Ígérem jó leszek, csak nehogy bajom essék! Mond meg, te mit tartasz jónak, és majd én alkalmazkodom, igazodom!”

Tehát itt sem szeretetről van szó, hanem a félelmei, szorongásai oldásáról. A szeretet és a társ mind ehhez csak eszköz.

 

3, Hatalomszerzés

„Ha sikerül fölénybe kerülnöm veled szemben, akkor nem fogsz tudni bántani.”

A hatalomhoz tartozik a siker, a birtoklás, a hírnév és az intellektuális fölény is.

Igyekszik uralkodni a másik fölött, hogy tehetetlenségét és kiszolgáltatottságát ellensúlyozza.

 

4, Visszahúzódás

„A távolságtartás megóv attól, hogy bánthass engem. A szeretetedet arra használom, hogy életben maradjak, de amikor meghittségbe kerülhetnénk egymással, akkor ellöklek magamtól, mert megnő bennem a fenyegetettség érzése. Magamat nem tartom szerethetőnek, ezért azt se hiszem el, hogy te szeretsz.”

Vagyis minél jobban szereti őt a másik, az számára annál fenyegetőbb és szorongáskeltőbb.

 

Ha egy szeretetmohó ember azt tapasztalja, hogy a partnere nem tökéletes, az benne félelmet kelt, mert csak egy tökéletes társ mellet érezhetné azt, hogy biztonságban van. Ezért olyan elvárásokkal nyomorgatja a másikat, amelyek megvalósíthatatlanok.

Ha társunk átmenetileg nem elégíti ki a szükségleteinket, és ennek hatására a pozitív érzelmeink hihetetlenül gyorsan eltűnnek, és tartósan nem tértek vissza, akkor tudhatjuk, hogy szeretetmohóságról van szó.

A mohó ember kap szeretetet, de alig gazdagítja, mert nem tud vele élni, néha nem is képes elfogadni. „Amíg kapok, jól vagyok, de abban a pillanatban, mikor a másik nem ad, rosszul leszek.”

Hiányzik az önmagához és a társához fűződő viszonyából a kellő szabadság, helyette görcsösen igyekszik a függőség kialakítására és megőrzésére.

A szeretetmohóság fenntartásának módjai:

1, Érzelmi zsarolás

„Én nagyon szeretlek, de viszonzásul neked is nagyon kell szeretned engem!”

Támogatlak, segítek, gondoskodom rólad, de cserében viszont szeretned kell engem.

 

2, Szánalom felkeltése

„Szeretnetek kell, mert szenvedek, és tehetetlen vagyok!”

Aki ezen az úton jár, előszeretettel választja tudatosan vagy tudattalanul a betegséget-leginkább olyat, aminek fizikai tünetei is vannak, és amit már leletként is lehet mutogatni. A szenvedése, betegsége önmaga számára is igazolható módja annak, hogy a szeretetet kizsarolja.

 

3, Az igazságérzetre való hatás

„Én ezt teszem érted- és te mit teszel értem?”

Mindenféle „áldozata” igazolja, hogy ad, ad, de közben minden figyelme arra irányul, hogy mikor kap már.

 

4, Fenyegetés

„Ha nem szeretsz, baj lesz!”

Ha nem szeretsz, boldogtalan leszek, megölöm magam, újra inni kezdek…stb

Háttérben az önbecsülés hiánya, szorongás és szégyenkezés, bizalmatlanság, és mindezek elrejtésére tett, gyakran nem is tudatos erőfeszítés jellemzi.

 

Összefoglalva, a szeretetmohóságról azt is elmondhatjuk, hogy általában súlyosbodik. Az esetek nagy többségében az ember egyre rosszabbul lesz, mert sokáig nem érdekelt a változásban. 

 

Pál Ferenc: Függőségtől az intimitásig című könyve nyomán

Kép forrás: life.hu

AJÁNDÉK e-book LETÖLTÉSE 21 napos újjászületési programmal

 www.ezocolour.hu

Merj ragyogni Nőként!

Ha béke és harmónia van Benned....és beállsz saját Fényedbe...akkor a világ is ezt tükrözi vissza Reád...Hiábavaló a szenvedésed... Nincs senki rajtad kívül, a világod a Te kivetítésed:)

Az ÖnMAGát kiteljesítő, teljességét megélő NŐ a PÁRjának, Családjának és az egész világnak a legnagyobb SZOLGÁLATOT teszi Önazonos ragogyásával:)

A világ mindig visszatükrözi,ami Benned sérült, eltört, hazug, félelemmel teli.....de erről nem a tükör tehet, hanem Te MAGad... Hatalmas ERŐt jelent, hogy nem vagy áldozat, mert bármelyik pillanatban új világot teremthetsz MAGadnak.

FÉL-ELEM átalakító technika

l

 

Elérkeztünk az elengedések idejéhez!
 
Ki ne akarna megszabadulni a káros szenvedélyeitől,
önsorsrontó gondolataitól, és a félelmeitől?
 Ezen a héten égi társaink mindezekben segítenek!
November 24 – én, és 25 – én halad el a Nap a Skorpió csillagkép ollói előtt.
A Skorpió ollója szimbolizálja az elengedést, jeleníti meg annak a lehetőségét,
és idejét, hogy „levágjuk magunkról” a felesleges dolgainkat, és befejezzünk végre azt,
aminek lejárt az ideje. (Paksi Zoltán nyomán)
Szeretettel ajánlom a félelmek átalakításának technikájáról
Paksi Zoltánnal készült korábbi rádió interjút :
(Magának a technikának az ismertetése
30 perc 46 másodpercnél kezdődik IDE KATTINTVA.)

Búcsú a MAMÁTÓL

Eljött Érted ma a Halál Angyala, hogy megfáradt testedet a kínoktól szabadítsa meg. 

Búcsúzom Tőled, ki oly sokat adtál. Születésem óta mindenben számíthattam Rád. A legnehezebb helyzetekben, biztos támaszom Voltál.

Köszönöm,  az önzetlen SZER-ETETet, amibe fürösztöttél engem. Köszönöm Neked is az Életemet.

Végett ért a szenvedésed. Az égi harsonák már csak Neked játszanak. Hívnak Téged a Fénybe, a messzeségbe.

Kövesd őket és a szeretet kapuján kelj át bátran.

Örömmel és zeneszóval ünneplik érkezésed a lelkek. Szeretteid odaát ölelő karjaiba zárnak Téged.

Nincs több fájdalom és jajveszékelés, mert az Öröm Birodalma már a Tiéd.

Megkönnyebbült lényed táncol, letéve már minden földi láncot.

Hazatérvén, megbékélt Lelked, vidáman lélegez fel az EGY-S-ÉGben.

Születésünk előtt...

Születésünk előtt forgatókönyvet írtunk életünk történeteihez s megterveztük bele kihívásainkat is. Megszülettünk… megfeledkezve valódi identitásunkról. Kiválasztottuk azokat a szereplőket, akikkel  közösen eljátsszuk életünk nagy filmjét. A szellemvilág folyamatosan  üzen nekünk segítve emlékezésünket: érzések, ihlet, intuíció, képek illetve szívbéli vágyak formájában. Ahhoz, hogy ezeket meghallhassuk, el kell csendesednünk. Az igazán nagy dolgok a csendből születnek meg.

Azok az emberek akiktől életünk során a legtöbbet szenvedünk, a legtöbb „pofont” adják,  legnagyobb mélységbe taszítanak, saját kérésünkre cselekednek így velünk. Szeretetből teszik azt, amit megtapasztalunk általuk, fejlődésünk hatékonyabb elősegítése érdekében. Közös megegyezésünk célja az önismeretünk kitágulása révén a személyiségtől eljutni a magasabb (valódi)  én-ig.

Így fordul át a büntetés jutalommá, a teher lehetőséggé.

Nem az élet áldozatai vagyunk, hanem sokféle ÁLDÁS élvezői.

 

Ne ítélkezzünk senki felett, mert az ítélkezés elzár isteni mivoltunktól. Ha megszabadulunk bíráló kedvünktől emlékezni fogunk saját valódi ÖnMAGunkra.

www.ezocolour.hu

Állj fel!

Nem baj, hogy már tucatnyi alkalommal, vagy százszor, esetleg ezerszer botlottál meg.
Állj fel, és olyan magabiztosan, sebesen haladj tovább, mintha soha nem estél volna el!
Azáltal, hogy felismered azokat a tényezőket, amelyek akadályoztak és hátráltattak, óriási előnyhöz jutsz,
és magabiztosabban haladhatsz tovább a megkezdett úton.

www.ezocolour.hu

happy-child.jpg

Címkék: ezocolur, állj fel